Klementin dzsem gyömbérrel és szegfűszeggel

Imádok lekvárt főzni. Minél egyedibbet lehetőleg, mert a variációk száma végtelen és tényleg van lehetőség alkotni. A boltban úgyis kapható töménytelen mennyiségben (és kérdéses minőségben) eper/barack/bogyósgyümölcs lekvár….

Néhány korábbi műalkotás:

Receptek itt:

Rebarbarás eper lekvár

Citromos-mentás sárgabarack dzsem

Fahéjas szilva dzsem

A legújabb áldozat a spájzban árválkodó klementin volt. Ja, hogy ez “mandarin”?? Igen, ez az, amit az üzletekben mandarinként árulnak (néha a csomagolás azért elárulja, hogy ez bizony klementin). Éveken keresztül én is mandarinként ettem, de hála az internetnek, művelődtem:) Leginkább méretében és illatában tér el: nagyobb mint egy mandarin, de egy narancsnál kisebb, a héja vastagabb, keményebb, olyan mint a narancsé, az illata is narancsra emlékeztet inkább, mikor pucoljuk, viszont az íze a mandariné.

A végeredmény egy gyümölcsösen édes, nagyon enyhén kesernyés, szegfűszeg illatú napsárga dzsem lett. Igazi téli antidepresszáns, az illata – már mikor a tűzön rotyog – képes elfeledtetni az 1 órás pucolással járó bosszankodást:)

Hozzávalók

1 kg klementin (megtisztítva kb. 850 g)
250 g befőző cukor (3:1)
fél citrom leve
6 szem szegfűszeg
kb. 1 cm-es gyömbér darab
1 kk. citromsav

Elkészítés

A klementineket megpucoljuk, eltávolítjuk róla a hártyákat és a fehér részt, amennyire csak tudjuk. (sajnos ez elég sok időt vesz igénybe, nekem 1 óra kellett hozzá)
A megtisztított gyümölcsöt lábasba rakjuk, hozzáadjuk a befőző cukrot, a citromsavat, a fél citrom levét, a szegfűszeget, és apró lyukú reszelőn hozzáreszeljük a gyömbért.
Óvatosan átforgatjuk, majd felforraljuk és így zubogva főzzük kb. 5 percig, néha óvatosan átkeverve, hogy a gyümölcs ne törjön nagyon össze. Valahogy így fog kinézni:
Ezután előre kiforrázott befőttes üvegekbe kanalazzuk, majd miután lezártuk az üvegeket 5 percre a tetejére fordítjuk őket.